Szakszavak

Alapkutatás

Az alapkutatás olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése (tudásbővítés) a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről.
A tiszta alapkutatást bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül folytatják, míg a célzott alapkutatással szemben elvárás, hogy az eredményezett nagyobb tudás alkalmas legyen már felismert vagy a jövőben várhatóan felmerülő problémák megoldására.
Sok esetben a kutatás végeredményének nincs közvetlen vagy azonnali üzleti haszna, hosszú távon azonban számos terméknek és alkalmazott kutatásnak az alapja. Alapkutatást főként egyetemek végeznek.

 

Alkalmazott kutatás

Az alkalmazott kutatás új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban. Magában foglalja az ipari kutatáshoz szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, kivéve a kereskedelmileg felhasználható prototípusokat.
Az alkalmazott kutatás eltérően az alapkutatástól, a gyakorlat által konkrétan feltett kérdésekre keresi a választ.

 

Használati mintaoltalom

A szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Mintaoltalomban valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás (minta) akkor részesülhet, ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparrilag alkalmazható.

 

Innováció

A tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.

 

Kutatásfejlesztés

A kutatás-fejlesztés (K+F) magában foglalja az ismeretanyag (beleértve az ember, a kultúra és társadalom tudását) növelése érdekében végzett kreatív munkát, valamint a létrejövő ismeretanyag új alkalmazások kidolgozásához történő felhasználását.
A K+F keretében három fajta tudományos tevékenységet különböztetünk meg, az alapkutatást, azalkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.

 

Kísérleti fejlesztés

A kísérleti fejlesztés tudományos-műszaki ismeretek és gyakorlati tapasztalatok hasznosítása új vagy lényegesen továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, eszközök, módszerek és eljárások létrehozása érdekében, azaz az alkalmazott kutatás eredményeinek felhasználása, ipari kutatás esetén tervekbe foglalása és kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése.

 

Know-how

Vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok összessége.

 

Kutatási bevétel

A felsőoktatási intézmény alapító okiratában a kutatási alaptevékenység körében rögzített feladatokkal összefüggésben keletkezett bevétel a kutatási bevétel, melynek forrásai a következők lehetnek:

• fenntartó által biztosított támogatás,
• az államháztartás alrendszereiből származó támogatás,
• átvett pénzeszköz és
• az intézmények államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei (saját bevétel).

A normatív költségvetési támogatás elemei közül oktatási bevétel lehet lehet:

1. képzési támogatás,
2. fenntartói támogatás,
3. egyes feladatokhoz nyújtott támogatás.

 

Kutatóhely

Alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy vállalkozó.

 

Licenc

Hasznosítási szerződés (licencia szerződés) alapján kezelt jogosultság, melyben szerzői jogvédelmi, illetőleg az iparjogvédelmi oltalom jogosultja engedélyt ad a hasznosításra, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet.

 

Spin-off vállalkozás

Olyan gazdálkodó szervezet, amelyet közfinanszírozású kutatóintézet vagy felsőoktatási intézmény alkalmazottja alapított az anyaintézetben előállított K+F eredmény hasznosítására, vagy amely technológiáját licenc-eljárás keretében közfinanszírozású kutatóintézettől vagy felsőoktatási intézménytől szerezte.

 

Szabadalmi oltalom

A találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, azonban a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége nem korlátlan.

 

Tudásközpont

Egyetemek, vállalkozások és más tudományos kutatással vagy innovációval foglalkozó szervezetek együttműködése nemzetközi színvonalú, fókuszált kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok végrehajtására.

 

Tudományos kutatás

A tudományos kutatás eddigi tudományos ismereteken alapuló, az ismeretlen megismerésére törekvő tevékenység. Célja az eddigi ismeretek rendszeréhez kapcsolódó új ismeret, általános érvényű adat, összefüggés, hatás vagy kölcsönhatás megállapítása vagy létrehozása. Lényege valamely tudományos problémának — valamennyi bizonyítási szabály figyelembevételével történő — elméleti feldolgozása, megoldása. Alapvetően primer és szekunder kutatást különböztetünk meg, azon belül pedig – mint az ismeretalkotás típusai – „külső”, megismerő, ismeretfeltáró, „belső”, ismeretképző, kreatív ismeretalkotást.

 

Védjegy

Az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.