Innovációs projektjeinket alapvetően két forrásból finanszírozzuk: az innovációs járulék terhére, illetve pályázati forrásból az Új Széchenyi Terv keretében.

Pályázatok az Új Széchenyi Terv keretében

melyekkel finanszírozhatja K+F tevékenységét, és támogathatja cége, non-profit szervezete, illetve intézménye innovációját (a pályázat címére kattintva gördülnek le a további információk):

 

Az innovációs járulék

A 21. század gazdasági környezete merőben új kihívások elé állítja a negyven éves hibernációból ébredő közép-kelet európai országok, köztük Magyarország gazdaságát és társadalmát. A sikeres működéshez új értékek, elvárási rendszerek, szemléletmód mentén kell gondolkoznunk. Kialakulóban van a tudásalapú gazdaság, azonban a volt kommunista országokban még koránt sincs olyan szinten, hogy felvehesse a versenyt az Európai Unió nyugati országaival. Magyarország erre a problémára reagált a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és az innovációs járulék létrehozásával, hiszen innováció nélkül nincs versenyképesség.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap célhoz kötött felhasználású elkülönített állami pénzalap. Rendeltetése, hogy forrást teremtsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására. Bevételi forrásai a következők:

• meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék;
• központi költségvetésből nyújtott állami támogatás;
• önkéntes befizetések, adományok, segélyek, támogatások;
• gazdasági eredményekből való részesedés.

Innovációs járulék fizetésére magyarországi székhelyű gazdasági társaságok kötelezettek, kivéve a mikro- és kisvállalkozásokat. A járulék mértéke az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségévelcsökkentett éves nettó árbevétel 0,3%-a. Mint azonban a meghatározásból kitűnik, a járulék éves bruttó összege – akár 100%-ig – csökkenthető a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, legyen az akár saját szervezetben végzett tevékenység, akár vásárolt szolgáltatás.

Kutatás-fejlesztési(K+F) tevékenység alatt az alábbiakat értjük:

• alapkutatás: az általános tudományos és technikai tudásanyag bővítésére irányuló kutatási tevékenység, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzésekhez;
• ipari- vagy alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatási tevékenység. Célja, hogy a megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások és szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetőleg jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban;
• kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az alkalmazott kutatási tevékenység eredményeinek tervekbe foglalása, vagyis új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (ebbe a körbe tartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is). Nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokon, folyamatokon, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még akkor sem, ha ez a változtatás az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését eredményezi.

Kutatás-fejlesztésről bővebben a Frascati kézikönyvből (Javaslat a Kutatás és Kísérleti Fejlesztés egységes gyakorlatára) lehet olvasni, melyet az OECD adott ki 1963-ban. A Frascati kézikönyv az OECD-tagországok K+F statisztikai adatgyűjtéseinek tapasztalatain alapul. A nemzeti szakértők NESTI-ben (a tudományos és technikai indikátorok nemzeti szakértői csoportja) végzett kollektív munkájának eredménye. A kézikönyv ismerete elengedhetetlenül szükséges mindazok számára, akik kutatásfejlesztéssel kívánnak foglalkozni.

 

Az innovációs járulékkal kapcsolatos törvényi szabályozás 3 ponton változott meg 2011. január 1-től:

1. Csak a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezettől (pl. egyetem), vagy közhasznúsági fokozattal rendelkező non-profit kutatóhelytől megrendelt K+F tevékenység költségével lehet csökkenteni a járulék összegét. A Gazdasági Kutató és Fejlesztő Szövetséget a Fővárosi Bíróság 2009. szeptember 10-i végzésében közhasznú szervezetté minősítette.
2. A non-profit kutatóhely alaptevékenysége, főtevékenysége kell hogy legyen a kutatás-fejlesztési tevékenység. A Gazdasági Kutató és Fejlesztő Szövetség cél szerinti besorolása: Kutatási tevékenység.
3. Csak az adózó saját tevékenységéhez (illetve belső működéséhez) kapcsolódó K+F tevékenység költségével lehet csökkenteni a járulékot.

Hasznos linkek:

• 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
• 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról
• Frascati kézikönyv
• Az innovációs járulék kiszámítása.

 

AMENNYIBEN ÉRDEKLŐDIK A K+F PROJEKTEK FINANSZÍROZÁSA IRÁNT, VAGY NEM BIZTOS BENNE, HOGY MELYIK PÁLYÁZATI KIÍRÁSON ÉRDEMES ELINDULNIA, FORDULJON HOZZÁNK BIZALOMMAL!

 

PÁLYÁZNI SZERETNÉK

SZEMÉLYESEN ÉRDEKLŐDÖM

Tekintse meg az Új Széchenyi Terv pályázati kézikönyvét!

Kísérje figyelemmel az Új Széchenyi Terv híreit!

Tovább a Kutatási témaajánlatokhoz…