Környezetvédelmi képzések

Környezeti fenntarthatóság a munkahelyeken

A környezettudatosság illetve a fenntartható fejlődés célja az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A fenntartható társadalom alapvető követelményei: szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség javítására való törekvés; a természeti erőforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása és a környezetminőség megőrzése szükséges.

Mindez azt jelenti, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. A környezet károsodását a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. Mindaddig ugyanis, amíg az egyes szereplők csak állandó beavatkozások (szabályok) révén terelhetik a megfeleli magatartás irányába, fennáll a környezeti és társadalmi katasztrófák kockázata. A fenntartható fejlődés az önkéntes, gondos és megelőző magatartás megvalósításával képes megőrizni a környezet, társadalom és gazdaság dinamikus egyensúlyát.

Képzéseink keretében a szervezetekkel együtt vizsgáljuk a következő 5 fenntarthatósági indikátort:

  1. Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás [m3] /termelés egysége [változó])
  2. Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás [kWh] / termelés egysége [változó])
  3. Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) [t/év]
  4. Ártalmatlanításra kerülő hulladék mértéke (ártalmatlanításra kerülő hulladék [t] / összes hulladék mennyisége [t])
  5. A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke (kistérségben élő foglalkoztatottak száma [fő] / a foglalkoztatottak száma [fő])
  6. A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma [fő]

A környezettudatos menedzsment és tervezés eljárásai gondoskodnak arról, hogy a jelentős negatív környezeti hatásokat felbecsüljék, s ha ilyeneket meghatároztak, akkor azokat elkerüljék, csökkentsék, vagy kompenzálják. Ennek módja a környezetvédelem megfelelő integrálása a szervezet gazdálkodásába, a tevékenységek során az alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével. Fontos, hogy a szervezet vezetése erőfeszítéseket vállaljon a szervezetnél végzett tevékenységek, folyamatok környezeti hatásainak megismerésére, amely első és legfontosabb lépése a káros hatások elkerülésének.

A képzésen résztvevők hasznosítható tudást szereznek a környezetvédelem területén, mely a képzés során elvégzett környezetvédelmi vizsgálatok és felmérések eredményeivel együtt kiindulópontként szolgálhatnak különböző környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek bevezetésénél, illetve hitelesítésénél és nyilvántartásba vételnél (EMAS, ISO 14001).

Miért érdemes a fentieken túl a környezetvédelemmel foglalkozni és környezetvédelmi képzéseket szervezni a szervezeten belül?

  • rövid és hosszú távú haszonra tehetnek szert a szervezetek,
  • megfelelnek az EU-s elvárásoknak (tanúsítványok, környezetvédelmi jelentések),
  • marketing és PR tevékenységben érvényesíthető eredmények a környezetvédelem területén,
  • a szervezet megismeri és kommunikálni tudja tevékenységének azokat az elemeit, amelyek a fenntarthatóság, felelősségvállalás szempontjából fontosak így pozíciója a fenntarthatóság szempontjából erősödik (pl.: öko-lábnyom készítés, környezeti marketing használata)

A képzés időtartalma: 64 óra
Csoport létszám: 5 – 20 fő